A topicot azért hívtam életre, mert ahogy Rommel rámutatott a játék - annak ellenére, hogy nem tudjuk/kívánjuk mindenben követni az IRL dolgokat - sok paradoxonnal rendelkezik. Ennek egyike az ENSZ speciális helyzete.
Az ENSZ, mint nemzetek felett álló SZÖVETSÉG kéne, hogy működjön elősegítve a problémamegoldást, a gyors reagálást a válságokra. Nálunk azonban az ENSZ csak egy vitafórum, amely sosem képes érdemi döntést hozni, nem történik előrelépés. Részben azért, mert hiányoznak a főbb ENSZ szervezetek, részben azért, mert sok állam nem képes túllépni önös érdekein.
Változtatni kell!
Ahhoz, hogy jól működhessen az intézmény, a világ nemzeteinek, azaz MINDEN játékosnak el kell azt ismerni, mint nemzetek felett álló intézményrendszert. Mindamellett magam vállalom, hogy megpróbálom elfogadható formába önteni az ENSZ társintézényeinek (ENSZ-haderő, BT, NAÜ stb.) működési direktíváit és alapelveit. Mindezt csak akkor, ha igény van rá.
Alapvetően meg kéne állapodni, melyik szervezeteket hozzuk létre. A hatáskörök stb. csak utána.
Én elsősorban a BT-t és a NAÜ-t javaslom. A BT értelemszerűen, a NAÜ pedig az utóbbi idők atombotrányai miatt.
ENSZ haderő értelemszerűen létrehzoandó, összetétele létszáma később állpíttatik meg. Rommel felvetette azt is, hogy az ENSZ megbízhasson más nemzeteket az intervencióval, ha az ENSZ haderőt nem lehetne olyan gyorsan mozgósítani. Azonban félek, hogy ez a haderő az ENSZ jóváhagyásával, de nem annak égisze alatt munkálna, nem feltétlenül érényesülnének az ENSZ magasztos elvei, ill. saját érdekek is erősen dominálnának.
A Nemzetközi Bíróságot a jogi dolgok miatt nem hiszem, hogy jól lehetne működteteni. Ahhoz, hogy igazságos ítélet szülessen, kell a jog. Rommel azt javasolta, operáljanak csupán a bizonyítékok alapján, azonban nem hiszem, hogy mondjuk egy hitelrontási ügyben születhetne jó ítélet jogi szabályozás nélkül.
Jómagam gondolkoztam a főtitkári poszton, de ezt elvetettem utóbb. Nem is igazán tudnám miyen jogosítványai és hatásköre lenne.
Ezek csak elképzelések, mindenki mindja el, hogy is gondolta, hogy tényleg olyan ENSZ születhessen, amit mindenki elfogad!
Inkább első körben a nagygyűlést kéne bevezetni, azaz hogy a tagoknak legyenek jogia és kötelezettségei.
Jog a felszólalásra, az indítványozásra, szavazás kezdeményezésére.
Kötelezettség tagdíjra (amiből menne az ENSz haderő, meg az esetleges segélyek finanszírozása), a gyűlés szavazásának elfogadása, a vizsgálóbizotság munkájának segítése, stb.
Egyetlértek a részletesebb kidolgozással, mint azt a bTs hozzászólásom is mutatja. Szerintem nem szabad tagdíjat bevezetni, mivel csak a haderö fogyazsztana, amit a BT tagok állnának. ENSZ haderö felesleges.
Az ENSZ haderőnek függetlennek kell lennie a BT tagokétól. Ezzel szintén el lehetne lehetetleníteni a BT működését, akárcsak a vétóval, ezért nem hiszem, hogy jó 5let. Az ENSZ haderőt majd egy egyszeri befizetésből kéne létrehozni (JK-k és NJK-k is). Szvsz állandó tagdíj akkor kéne, ha szociális feladatokat is el akarnánk látni, de FAO, meg WHO stb. nincs tervbe véve
Sztem a BT-t ki kéne bővíteni 3 kisebb országgal, akiket 2 évente sorsolnak, ugyanolyan jogokkal, mint az örökös tagok. Azért, hogy a BT ne legyen a nagy államok játszótere.
Ki kell, hogy ábrándítsalak, de a BT a nagyok játszótere. Megnézném, hogy egy puttoid állam bevétózza a nagyhatalmakat. Fél óra röhögés, majd kivezettetik a teremből, ahov be se engedték volna normális körülmények között.
A BT-be azoknak kell bekerülniük, akiknek kellő erejük van ahhoz, hogy elpusztítsák, vagy megvédjék a világot. Miért? Hogy meg tudják vitatni az elpuszulós helyzeteket és el tudják rendezni azokat. Semmi keresni valója ott ilyenkor egy kis hatalomnak, csak hátráltatná a megoldást. Inkább szülessen meg időben egy kicsit rossz döntés, mint a szarakodás miatt kiröppenjen pár atom. A BT egy olyan "piros telefonos" konferencia beszélgetés a nagyok között.
Ennek értelmében kellene a BT a nagyoknak és talán e mellé egy kísérő szervezet a kicsik védelmében.
Amit már Habib említett részben és pár ember véleményét már ki is kértem az elképzelésem a reformról. Egyelőre nem változtattam rajta amennyiben érdemesnek tartjátok megvitatni vagy egy jobb terv kiindulásának kérlek jelezzétek.
Nemzetközi Bíróság. Választanánk egy elnököt illetve egy alelnököt csak az elnöknek volna szerepe addig míg egy ügyben fel nem merül vele szemben az elfogultság vádja ilyenkor kapna szerepet az alelnök. A sértett felek jelölnének 2-2 bírát akik az elnökkel együtt meghoznák a döntést ami csak azt mondaná ki melyik fél a bűnös vagy egyáltalán van-e. Magát a konkrét büntetést az Avatárok hoznák meg és mint egy világhír kötelező lenne mindenki számára. Nem szeretném ha túlzottan eltolódna a játék a jogi pálya felé de lennie kell egy szervezetnek ami a nemzetek között igazságot szolgáltat különben folyamatosan csak a hadsereg vagy a BO lenne a megoldás.
BT Egyelőre szerepe annyi lenne, hogy felügyelné az ENSZ csapatokat. Állandó tagja lennének USA,Kína, Oroszország, Anglia, Franciaország ezek mellett volna 2 vagy 4 ideiglenes tagja akiket meghívás vagy bármilyen alapon kerülnének a szervezetbe 4körig vagy akármeddig részletkérdés. Az ENSZ csapatok létszámát megszabnánk pl. 3sereg, 2légierő és 3 flotta méretben a felállítása illetve „üzemeltetése” ingyenes lenne. Mindig a védekező parancs kiadásáig reagálhatnának mivel bevetésük védelmi jellegű lenne. A beavatkozásról a döntést a BT hozná egyszerű többségi döntéssel. Amennyiben a békefenntartók helyszínre érkezése túl sok időbe kerülne a BT kijelölhet felkérhet egy közelebbi országot a beavatkozásra vagy az ENSZ csapatok segítésére a költségeket az ENSZ állná a csapatokat a BT vezetné. Ezek a segítő csapatok csak addig lennének az ENSZ hatáskörében míg meg nem érkeznek az ”eredeti” egységek vagy lenem küzdik az ellenállást utána visszakerülnek saját országukhoz. Vezetésüket a BT látná el és addig egyenértékű ENSZ csapatoknak minősülnének. Döntéshozásnál esetleges távollét miatti problémák elkerülése miatt lenne egy 24 vagy 48 órás szabály miszerint akik leadják addig a szavazatukat azok döntenek ugyancsak többségi alapon.
Még annyit fűznék hozzá, hogy a jogköröket akár folyamatosan bővíthetjük de egyelőre szerintem ezekkel kellene minél hamarabb létrehozni a két szervezetet és utána dolgozhatunk még rajta.
A nagyülés pontosan milyen ügyekben dönthetne Choam?
A tagdíjjal csak akkor értek egyet ha az segélyezésre fordítanánk de szerintem ez egyelőre nem olyan fontos szervezet lenne.
A BT tagok hadserege ugyan úgy magán hadseregnek minősül ezért fontos az ENSZ csapatok amik szerintem azért jelentős, hogy ingyenes legyen mert nem szabad ezzel befolyásolni a döntést (van rá pénz vagy nincs).
Tagdíjra nincs szükség, ha az ENSz hadferő ingfyen ugrik elő, és ingyen harcol.
"Magát a konkrét büntetést az Avatárok hoznák meg és mint egy világhír kötelező lenne mindenki számára."
Milyen értelemben lenne kötelező? ki kötelezné az adott országot, hogy kifizzesse? Ha katasztrófa van, akkor az megtörtént, a kárt elszenvedi az ország, ha a saját bírósága ítél ellene, akkor azt vagy elfogadja és fizet, vagy demokráciáknál komoly bajba kerül.
De egy nemzetközi intézménynél nincs sok oka az országnak a fizetésre. főleg, ha nem demokrácia.
Valamint milyen ugyekben dönthet az NB?
"A nagyülés pontosan milyen ügyekben dönthetne Choam? "
Nagygyűlés:
Tagok: minden ország kezdetben, az új államalakulatok azonnal tagságot kapnak, ha azt nem ellenzi egyetlen tag sem, ha ellenzi, akkor szavazás dönt.
A Tagok jogai: -Felszólalni és témát indítani az ENSz forumon (mely persze a nem tag számára is hozzáférhető, de csak olvashatnak.) -Szavazati jog, elvileg minden ország 1 szavazattal bír, de hogy ne az avatárok döntsene csak, minden Jk ország szavaz, és minden avatár szavaz egyszer, Így nem kell külön részletezni, hogy mi a helyzet a sok NJK országgal.
A tagok kötelességei: -Olvasni és reagálni az ENSz gyűlésen, különösképpen, ha a kérdés egyenesen hozzá intéztetett. -Szavazni. -Beengedni az országába az ENSz megfigyelőket és a bizottságok személyzetét.
Szavazás: -Véleménynyilvánító szavazás, nincs kövtkezménye, bármely témában kikérhető az ENSz véleménye, egyszerű többség elég. -Ügyrendi szavazás, A tagokra nézve kötelező érvényű szavzás, melynek be nem tartása BT ellenintézkedését vonja maga után. kétharmados eredmény kell, a szavazás minden esetben eldöntendő jellegű lehet csak. -Szabályzati szavazás, minden, az ENSZ működését befolyásoló esetben ilyen szavazás szükséges, illetve a tagok kizárása, vagy megkérdőjelezett tagok elfogadásához is ilyen szavazás kell, 80%-os támogatást kell élveznie, csak eldöntendő szavazás lehet.
Az első két szavazásnál 24-48 óra áll a tagok rendekezésére szavazni (IRL), nincs létszám korlát, ha csak 3-an szavaznak, akkor is érvényes. Az utolsó esetben legalább 72 óra szükséges, és addig nem érvényes, míg legalább a tagok 50%-a nem szavazott.
Ahhoz, hogy bármi is az NB-hez, vagy a BT-hez kerüljön megvitatásra Ügyrendi szavazás szükséges.
Mind az NB, mind a BT határozatot Ügyrendi támogatással kell ellátni, hogy érvényre lépjen.
A BT szükség esetén dönthet függetlenül is, ekkor sem ügyrendi indítvány, sem ügyrendi elfogadás nem szükséges a cselekvéséhez, de ehhez a BT tagok konszenzusos támogatása kell. Az ilyen BT lépéseket is utolagosan el kell fogadnia az ügyrendi szavazáson, vagy azonnal leállítandóak.
Tagok: 7 JK, a gyűlés által választva, nincs lehetőség a vissza lépésre.
Jogok: -Hozzáférés az NB zárt topikhoz, itt dönteni az ügekről.
Kötelezettség: -Résztvenni az NB ügyeiben, és azokről dönteni.
Mi lehet témája az NB ügyeinek: -Nemzetek közti Jogi vita eldöntése -Nemzetek közti Jogsértésben itélet hozatala -Általános jogi kérdésekben véleménynyilvánítás
Ügymenet: -A felek (vagy fél) beadja a kérelmét. -A 7 Jk választ egy bírót maga küzöl, aki az ügyben a tagok küzöl a leginkább semleges (mind az országa, mind a Jk) -A bíró levezeti a tárgyalást, ahol a felek, vagy fél előadja kérelmét. Ha kell bizonyítékokat lehet bekérni, vagy más módon támgoatni az ügyet mindkét fél résézről (legálisan) -A bíró legfeljebb 7 nap elteltével a tárygalást beszünteti, és döntést hoz az NB topikban, melyet a többi NB tag meg kell hogy szavazzon (mivel hatan vannak, ezért kétharmados arányban legalább, azaz 4 támogatás kell) -Ha a döntést elfogadják a tagok, akkor a bíró eredményt hírdet, és az Avatárokkal közösen megállapítják a büntetést, vagy ennek eldöntését a Bt-re bízzák, ha szükséges (határviták és hasonlóknál). A döntés el nem fogadása Bt tárgyalást okoz az el nem fogadó ellen automatikusan, a Bt ekkor szabadon dönt, nem köti az NB határozata.
A bíró persze folyamatosan megbeszélheti és meg is kell, hogy beszélje a dolgot a többi NB taggal, így elkerülhető az egyértelmű félreértés és a túl gyakori leszavazás.
Ha egy bírót leszavaznak, akkor azonnal megszűnik bírónak lenni, és új NB tag kell a helyére, az NB tagok közben másik bíróval újra tárgyalják az ügyet, és amint ismét megvan a 7 tag, ismételten szavazásra kerüll az új ítélet. Az ítéletett indokolni is kell.
”Milyen értelemben lenne kötelező? ki kötelezné az adott országot, hogy kifizesse? Ha katasztrófa van, akkor az megtörtént, a kárt elszenvedi az ország, ha a saját bírósága ítél ellene, akkor azt vagy elfogadja és fizet, vagy demokráciáknál komoly bajba kerül.
De egy nemzetközi intézménynél nincs sok oka az országnak a fizetésre. főleg, ha nem demokrácia.
Valamint milyen ügyekben dönthet az NB?”
A NB ítéletei szabály rendszer szerint lenne kötelező betartania mindenkinek amennyiben valaki nem tartaná be akkor a többi országnak elkellene zárkóznia tőle így könnyen mindenki számára egyértelmű lenne, hogy a döntéseket be kell tartani.
A NB hatásköre minden jogi kérdésre felmerülhet de nem dönthet területi kérdésekben.
Szerintem az a fontos, hogy megtaláljuk azt a megoldást ahol a legbiztonságosabban lehet működtetni a NB az-az függetlenül az országoktól és meglegyen a kényszerítő eszköze a betartásra.
”Ahhoz, hogy bármi is az NB-hez, vagy a BT-hez kerüljön megvitatásra Ügyrendi szavazás szükséges.
Mind az NB, mind a BT határozatot Ügyrendi támogatással kell ellátni, hogy érvényre lépjen.”
Szerintem nem biztosított, hogy ebben az esetben nem azt érjük el, hogy csak az erősseb vagy a nagyobb létszámú tábor szava érvényesül csak. Ebben az esetben a mini államok megfelelő összefogással bármikor leszavazhatják a nagyhatalmakat illetve akár kényszeríthetik is bármire hiszen ők vannak többen és nyugodtan leszavaznak.
"Szerintem nem biztosított, hogy ebben az esetben nem azt érjük el, hogy csak az erősseb vagy a nagyobb létszámú tábor szava érvényesül csak. Ebben az esetben a mini államok megfelelő összefogással bármikor leszavazhatják a nagyhatalmakat illetve akár kényszeríthetik is bármire hiszen ők vannak többen és nyugodtan leszavaznak. "
Ez jelenleg is így van, minden komolyabb esetben, pl a nemrégiben megtörtént Bt bővítésnél is az afrikai országok némelyike az éves költségvetését kapta meg támogatásként, hogy egyik vagy másik változattot támogassa.
A Jk-k számával egyértelmá, hogy legfeljebb 5 tagja lehet (vagy szinten mindenki tag lesz).
A tagok nem fixek, szavazással kerül eldöntésre, ki legyen tag, de a lista szűrt, az avatárok állítanak össze egy max 10 tagú listát, melyen a 10 legnagyobb gazdasági ÉS Katonai erejű ország lesz megtalálható. erre szavazhat majd mindenki, az 5 nyertes lesz a tag, minden tag egyenlő értékű (ezért kell a legnagyobb országokat felrakni a listára), a BT csak konszenzussal hozhat döntést.
Döntései kiterjednek az ENSz haderőre, az ENSz közbeavatkozásokra, az ENSz által kezdeméynezett gazdasági és más jellegű bolykottra, és minden más, biztonsági jellegű kérdésre.
” 7 JK, a gyűlés által választva, nincs lehetőség a vissza lépésre.”
A tagok számával egyetértek de nem kötelezhető egyik játékos sem arra, hogy felvállalja ezt a posztot szerintem jelentkezési alapon történjen.
”Ha a döntést elfogadják a tagok, akkor a bíró eredményt hírdet, és az Avatárokkal közösen megállapítják a büntetést, vagy ennek eldöntését a Bt-re bízzák, ha szükséges (határviták és hasonlóknál). A döntés el nem fogadása Bt tárgyalást okoz az el nem fogadó ellen automatikusan, a Bt ekkor szabadon dönt, nem köti az NB határozata.”
A döntés részével nincs problémám de a BT nem állhat a NB döntései felé hanem rá is kötelező jelegű csak az eszközt választhatja meg amivel betartatja. Valamint a területi kérdéseket csak az ENSZ közgyűlés 2/3-os többségével lehetne elfogattatni kivéve a békés egyesülést.
"A döntés részével nincs problémám de a BT nem állhat a NB döntései felé hanem rá is kötelező jelegű csak az eszközt választhatja meg amivel betartatja."
A Bt IRL sem tartja kötelezőnek magára nézve az NB-t. De tőlem lehet akár a Bt-re is kötelező a döntés.
"A tagok számával egyetértek de nem kötelezhető egyik játékos sem arra,"
Intézze el, hogy ne szavazzák meg azt, aki nem akar tag lenni (amgy is kimaradt, ha jelzi, nem akarja), de ez szükséges ahhoz, hogy értelems idő alatt meglegyen a 7 tag.
(tekintsd játékosi kötelezettségnek, költségvetést is kell leadni)
Részemről nincs probléma az esetleges bírósági tagságnak csak azt szeretném elkerülni, hogy olyan kerüljön be aki nem szeretne tagja lenni és ezért ne tudjon dolgozni a NB mert 1 vagy több tagja passzív.
Felmerül egy kérdés. IRL ugyebár nem minden nemzet tagja az ENSZ-nek, a játékban azonban úgy vettük, hogy mindenki tagja, legalábbis eddig. A reform akkor azt is jelentse, hogy minden államot "belekényszerítünk" az ENSZ-be? Vagy legyen lehetőség a kívül maradásra? Szvsz adjuk meg a lehetőséget a kívül maradásra. Vélemények?
Értelemszerűen nem kötelező a tagság, aki nem akar tag lenni, az kimarad, ekkor elvben megússza a kötelezettségeket, de persze mint IRL, a tagság nem ment fel a Bt vagy a gyűlés ellenszenvétől, így egy nem tag ellen is lehet döntéseket hozni, és még csak nem is védheti meg álláspontját az, aki kimarad.
Íme az én tervezetem, igyekeztem figyelembe venni minden elhangzott véleményt. Kicsit hosszú, de alapos és részletes, segítségül hívtam az eredeti alapokmányt, igyekeztem nem hagyni egyetlen kiskaput sem,:)
AZ EGYESÜLT NEMZETEK SZERVEZETÉNEK ALAPOKMÁNYA
MI, AZ EGYESÜLT NEMZETEK NÉPEI, elhatározván azt,
hogy megmentjük a jövő nemzedékét a háború borzalmaitól, amelyek életünk folyamán kétszer zúdítottak kimondhatatlan szenvedést az emberiségre,
hogy újból hitet teszünk az alapvető emberi jogok, az emberi személyiség méltósága és értéke, a férfiak és nők, valamint a nagy és kis nemzetek egyenjogúsága mellett,
hogy megteremtjük azokat a feltételeket, amelyek mellett az igazságosság és a nemzetközi szerződésekből, valamint a nemzetközi jog egyéb forrásaiból eredő kötelezettségek iránti tisztelet fenntartható,
hogy ebből a célból türelmet gyakorolunk és egymással jó szomszédként békességben élünk együtt,
hogy egyesítjük erőinket a nemzetközi béke és biztonság fenntartására,
hogy alapelvekben való megegyezés, valamint eljárási módszerek létesítése útján biztosítjuk azt, hogy fegyveres erő alkalmazására, ha csak közérdek nem kívánja, sor többé ne kerüljön és,
hogy megállapodtunk abban, hogy e célok megvalósítására erőfeszítéseinket egyesítjük.
Ennek folytán kormányaink San Francisco városában összegyűlt, jó és kellő alakban talált meghatalmazással ellátott képviselőik útján elfogadták az Egyesült Nemzetek jelen alapokmányát és ezáltal nemzetközi intézményt létesítenek, amelynek Egyesült Nemzetek Szervezete lesz a neve.
CÉLOK ÉS ELVEK
1. cikkely - Célok -
1. Az Egyesült Nemzetek célja, hogy fenntartsa a nemzetközi békét és biztonságot és evégből hathatós együttes intézkedéseket tegyen a békét fenyegető bűncselekmények megelőzésére és megszüntetésére, a támadó cselekményeknek vagy a béke más módon történő megbontásának elnyomására, valamint békés eszközökkel, az igazságosság és a nemzetközi jog elveinek megfelelő módon rendezze vagy megoldja azokat a nemzetközi viszályokat és helyzeteket, amelyek a béke megbontására vezethetnek.
2. cikkely - Elvek -
2. Az Egyesült Nemzetek tagjai az alábbi elvek alapján járnak el minden esetben: • A Szervezet valamennyi tag szuverén egyenlőségén alapszik. • A Szervezet összes tagja abból a célból, hogy a tagságból eredő jogokat és előnyöket mindannyiuk számára biztosítsák, kötelesek a jelen alapokmányban vállalt kötelezettségeiket jóhiszeműen teljesíteni. • A Szervezet összes tagja köteles nemzetközi viszályait békés eszközökkel és oly módon rendezni, hogy a nemzetközi béke és biztonság, valamint az igazságosság ne kerüljön veszélybe. • A Szervezet összes tagjának nemzetközi érintkezései során más állam területi épsége, vagy politikai függetlensége ellen irányuló vagy az Egyesült Nemzetek céljaival össze nem férő, bármely más módon nyilvánuló erőszakkal való fenyegetéstől vagy erőszak alkalmazásától tartózkodnia kell. • A jelen alapokmány egyetlen rendelkezése sem jogosítja fel az Egyesült Nemzeteket arra, hogy olyan ügyekbe avatkozzanak, amelyek lényegileg valamely állam belső joghatóságának körébe tartoznak és nem kötelezi a tagokat arra sem, hogy az ilyen ügyeket a jelen alapokmánynak megfelelő rendezési eljárás alá bocsássák; ez az elv azonban a kényszerítő intézkedések alkalmazását semmiben sem érinti.
TAGSÁG
1. Az Egyesült Nemzetek eredeti tagjai azok az Államok, amelyek az Egyesült Nemzeteknek a Nemzetközi Szervezet tárgyában, San Franciscóban tartott értekezletén való részvétel, vagy az Egyesült Nemzetek 1942. január 1-én kelt nyilatkozatának előzetes aláírása után a jelen alapokmányt aláírják és saját alkotmányos szabályaik szerint megerősítik.
2. Az Egyesült Nemzetek tagja lehet minden más békeszerető állam, amely a jelen alapokmányban foglalt kötelezettségeket vállalja és a Szervezet megítélése szerint e kötelezettségek teljesítésére képes és hajlandó.
INTÉZMÉNYEK ÉS SZERVEZETEK
3. cikkely - Intézmények megnevezése -
A fenti célok hathatósabb végrehajtására az Egyesült Nemzetek Szervezete az alábbi intézményeket hozza létre: 1. Közgyűlés 2. Biztonsági Tanács 3. ENSZ-haderő 4. Nemzetközi Bíróság
4. cikkely - A Közgyűlés –
1. A Közgyűlés az Egyesült Nemzetek minden tagjából áll.
2. A Közgyűlés minden olyan kérdést, amely a nemzetközi béke és biztonság fenntartására vonatkozik, és amelyet az Egyesült Nemzetek valamelyik tagja vagy a Biztonsági Tanács vagy olyan állam terjeszt elé, amely az Egyesült Nemzeteknek nem tagja, megvitathat. Az ilyen kérdések tekintetében az 5. cikkely/7-ben foglalt eset kivételével ajánlásokat tehet az érdekelt állam(ok)nak ill. a Biztonsági Tanácsnak Minden olyan kérdést, amelyben cselekvésre van szükség, a Közgyűlésnek a vita előtt, vagy azután a Biztonsági Tanács elé kell terjesztenie.
3. A Közgyűlés felhívhatja a Biztonsági Tanács figyelmét olyan helyzetekre, amelyek a nemzetközi béke és biztonság veszélyeztetésére vezethetnek.
4. A Közgyűlésben minden nemzet 1 szavazattal bír.
5. A fennálló kérdésekben a Közgyűlés határozatait a jelenlevő és szavazó tagok szavazatának egyszerű többségével hozza. A Közgyűlés azonban kiemelten és két fordulóban kell, hogy döntsön a nemzetközi béke és biztonság fenntartására irányuló ajánlásokat, a Biztonsági Tanács nem álladó tagjainak megválasztását, új tagoknak az Egyesült Nemzetek szervezetébe való felvételét, a tagok jogainak és kiváltságainak felfüggesztését, a tagok kizárását.
5. cikkely - A Biztonsági Tanács -
1. A Biztonsági Tanács a Szervezet tíz tagjából áll. A Kínai Népköztársaság, Franciaország, Oroszország, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága és az Amerikai Egyesült Államok a Biztonsági Tanács állandó tagjai. A Szervezet további öt tagját a Közgyűlés a Biztonsági Tanács nem állandó tagjává választja meg, különös tekintettel elsősorban az Egyesült Nemzetek tagjainak a nemzetközi béke és biztonság fenntartása és a Szervezet egyéb céljai tekintetében nyújtott hozzájárulására, valamint a méltányos földrajzi elosztásra is.
2. A Biztonsági Tanács nem állandó tagjait négy évre választják. A lelépő tagokat nem lehet nyomban újra választani.
3. A szervezetnek nem lehet tagja olyan nemzet, mely nem tagja az Egyesült Nemzeteknek.
4. A Szervezet gyors és hathatós cselekvésének biztosítása érdekében a tagok a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért a fő felelősséget a Biztonsági Tanácsra ruházzák és elismerik, hogy a Biztonsági Tanács e felelősségből folyó kötelességeinek teljesítésekor az ő nevükben jár el.
5. A Biztonsági Tanácsnak e kötelességei teljesítése során az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel összhangban kell eljárnia.
6. A Szervezet tagjai megegyeznek abban, hogy a Biztonsági Tanács határozatait a jelen alapokmánynak megfelelően elfogadják és végrehajtják.
7. A Biztonsági Tanácsban minden állam egyenlő és egyenlő módon 1 szavazattal bír.
8. Mialatt a Biztonsági Tanács valamely viszály vagy helyzet tekintetében a jelen alapokmány által ráruházott feladatokat végzi, a Közgyűlés e viszály vagy helyzet tekintetében nem tehet ajánlásokat, ha csak a Biztonsági Tanács nem keresi meg.
9. Minden olyan viszály esetében, amelynek elhúzódása a nemzetközi béke és biztonság fenntartásának veszélyeztetésére vezethet, a felek mindenekelőtt közvetlen tárgyalás, kivizsgálás, közvetítés, békéltetés, választott bírósági vagy bírósági eljárás, regionális szervek, vagy megállapodások igénybevétele vagy általuk választott egyéb békés eszközök útján tartoznak megoldást keresni.
10. Amidőn a Biztonsági Tanács e passzus értelmében ajánlásokat tesz, tekintetbe kell vennie azt is, hogy a feleknek jogi természetű vitáikat a Nemzetközi Bíróság alapszabályainak megfelelően általában e bíróság elé kell terjeszteniük.
11. Ha az 5. cikkely/1-ben meghatározott természetű viszályt az érdekelt felek az ott felsorolt eszközök igénybevételével rendezni nem tudnák, úgy azt a Biztonsági Tanács elé terjesztik.
12. A Biztonsági Tanács határozza meg, hogy milyen fegyveres erők felhasználásával nem járó rendszabályokat kíván foganatosítani abból a célból, hogy határozatainak érvényt szerezzen és felhívhatja az Egyesült Nemzetek tagjait arra, hogy ilyen rendszabályokat alkalmazzanak. Ilyeneknek tekintendők a gazdasági kapcsolatok, a vasúti, tengeri, légi, postai, távírói, rádió és egyéb forgalom teljes vagy részleges felfüggesztése, valamint a diplomáciai kapcsolatok megszakítása.
13. Ha a Biztonsági Tanács úgy találja, hogy az 5. cikkely/11-ben említett rendszabályok elégtelenek, vagy elégtelennek bizonyulnak, úgy légi, tengeri és szárazföldi fegyveres erők felhasználásával olyan műveleteket foganatosíthat, amelyeket a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához, vagy helyreállításához szükségesnek ítél. Ezek a műveletek az Egyesült Nemzetek tagjainak légi, tengeri és szárazföldi hadereje által foganatosított tüntető felvonulásból, zárlatból (blokád) vagy egyéb műveletekből is állhatnak.
14. Abból a célból, hogy a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához hozzájáruljon, az Egyesült Nemzetek valamennyi tagja kötelezi magát arra, hogy a Biztonsági Tanács felhívására és a kötendő külön megállapodás(ok)nak megfelelően, a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához szükséges fegyveres erőt rendelkezésére bocsátja és neki segítséget és könnyítéseket nyújt, ideértve a szabad átvonulás jogát is.
6. cikkely - Az ENSZ-haderő -
1. Az ENSZ haderő nagyságáról a Biztonsági Tanács határoz figyelembe véve a Közgyűlés előzetes ajánlását.
2. Az ENSZ-haderő nagyságának megállapításakor a Közgyűlésnek és Biztonsági Tanácsnak az 1. ill. 2. cikkelyben említettek tekintetében kell eljárni.
3. Az ENSZ-haderő esetleges felhasználásáról, hatásköréről a Biztonsági Tanács határoz.
7. cikkely - Nemzetközi Bíróság –
1. Az Egyesült Nemzetek tagjai ipso facto részesei a Nemzetközi Bíróságok alapszabályainak.
2. A Bíróságon öt állam bírái képviselik a testület pártatlanságát. Tagjainak megválasztásakor a Közgyűlés a nemzetközi béke és biztonság megőrzésére, az igazságosság érvényesítésére tett erőfeszítések és a földrajzi méltányosság alapján jelöl tagokat.
3. A testület tagjainak megbízatása négy évre szól.
4. Olyan állam, mely nem tagja az Egyesült Nemzeteknek, nem tölthet be pozíciót a Bíróságon.
5. Az öt bíra maga jelöli ki a testület elnökét két évre, és határozza meg az ügymenetet.
6. Olyan állam, amely tagja a Biztonsági Tanácsnak nem lehet tagja a Bíróságnak is egyidejűleg.
7. Olyan állam, amely nem tagja a Szervezetnek, a Biztonsági Tanács ajánlására, csatlakozhat a Nemzetközi Bíróság alapszabályaihoz elismerve azt, mint legfőbb bíráskodási szervet.
8. Az Egyesült Nemzetek mindegyik tagja kötelezi magát, hogy minden olyan jogvitában, amelyben félként szerepelt, alkalmazkodni fog a Nemzetközi Bíróság határozatához.
9. Ha valamely olyan fél ellen nyújtanak be keresetet, aki nem ismeri el a Bíróság joghatóságát, akkor az ítélet nem tekintendő kötelező érvényűnek ezen államra nézve, ezért a Bíróság nem köteles lefolytatni az eljárást.
10. Ha valamely jogvitában szereplő egyik fél a Bíróság által hozott ítéletből folyó kötelezettségének nem tesz eleget, a másik fél a Biztonsági Tanácshoz fordulhat, amely ha szükségesnek tartja, ajánlásokat tehet, vagy határozatokat hozhat az ítélet végrehajtása céljából foganatosítandó rendszabályok felől.
11. A Bíróság tagjai tisztségükből csak akkor mozdíthatók el hivatali idejük lejárta előtt, ha a többi tag egyhangú véleménye szerint a megkívánt feltételeknek többé nem felelnek meg.
12. Ha valamely olyan nemzet ügye kerül a bíróság elé, akinek bírája a Bíróság tisztségviselői közt foglal helyet, azon bíró illetékessége megszűnik az ügyben és a Bíróság elnöke jelöl új tagot a helyére. Ha az elnök az érintett személy, akkor helyét Quedrak veszi át. Erről az elnök külön levélben köteles értesíteni Quedrakot.
13. Ha a bíróság valamely tagja előreláthatólag hosszabb időre akadályoztatva lesz az ügymenetben való részvételtől, az elnök jelöl helyére bírát. Az elnök hasonló helyzetében Quedrak ill. Soni veszi át helyét. Erről az elnök külön levélben köteles értesíteni Quedrakot ill. Sonit.
14. Az ügyeket írásbeli kereslettel kell a Bíróság elé terjeszteni. Minden esetben meg kell jelölni a vita tárgyát és a feleket.
15. Minden kérdést a jelenlevő bírák szavazatának többségével kell eldönteni.
16. Az ítéletet indokolni kell.
17. Abban az esetben, ha a bírák szavazatai egyenlően oszlanak meg, a legfelső bíró szavazata dönt.
18. Újrafelvétel iránti kérelmet csakis új, perdöntő bizonyíték esetében, de legkésőbb az előző tárgyalás lezárásától számított egy éven belül kell benyújtani. A bizonyíték erejéről a Bíróság dönt.
A BT 10 tagsága. Az 5 változó tag problémás. Még ha találunk is 5 JK-t, akik az állandó 5 tagon túl kellő gazdasági és katonai erővel rendelkezik ehhez a poszthoz (nem hiszem), akkor a következő alkalommal biztos, hogy egy se lesz, mivel az előző 5 nem lehet újra! Továbbá azért fonos a vétó (ebben nem láttam), mert nem jó ha egy nagyhatalmat figyelmen kívül hagynak és egy olyan döntés születik, ami semmilyen körülmények között nem elfogadható neki, mert akkor egyenes út vezet a hideg, vagy igencsak forró háborúhoz.
Tehát a BT álljon az 5 állandó tagból mindenkinek vétóval. E mellé kéne a kisállamoknak egy érdekvédelmi BT "alsóház", akik teljes egyetértés esetén rendelkeznek vétóval.
Egy nagyhatalom soha se megy bele, hogy a szava egyenértékű legyen egy gazdaságilag és katonailag sokkal elmaradottabb országgal. Ezt jelenti a nagyhatalmi státusz. :)
Nem értek egyet. A vétó inkább meg fogja bénítani a BT-t, mint az, hogy nincs és adott esetben egy nagyhatalom nem tudja érvényesíteni önös érdekét. Ez az ENSZ reform egyik sarkalatos pontja: szolidaritás. Azaz a nagyhatalmak is elfogadják azt, hogy nem mindenben az ő akaratuk érvényesül.
Mindamellett amit az alapományban nem írtam: úgy vélem az 5 nem állandó tagot nem feltétlenül gazdasági-ktaonai szempotnok alapján kéne megjelölni, hanem én itt a régi játékosokra gondoltam, akik a nem állandó tagok lehetnének: kisdead, Rommel, pityu stb. Tapasztalt, a játék stabilitását figyelembevevő döntéshozók kellenek, amit csakis ezekben az emberekben látok biztosítottnak - és ezúton kérek elnézést minden újonctól.
Akkor inkább töröljük el a nem választhatók újra passzust. Célravezetőbb.
Akkor előbb döntsük el, hogy "OFF-os" JK BT-t akarunk, vagy IN-es országokon alapuló BT-t. A kettő között óriási a különbség:
OFF: Szolidaritás IN: Nagyhatalmi státusz
Megnézem, ahogy USA, Kína, Oroszország, UK és Franciaország győzködi a soros kisállamot, hogy léci léci léci na legyen már meg ez, amit mi akarunk. A háttérben meg 50 atom és 50 hadsereg készülődik. Te komolyan azt gondolod, hogy "egy nagyhatalom nem tudja érvényesíteni önös érdekét." Ez melyik rózsaszín világképedben került elő :)
Nem személyesen téged támadlak, csak ez az elképzelés nem életképes IN-ben.
Én az eredeti ötletet támogatom: 5 nagyhatalom 1-1 szavazattal, és a töltelék(alsóház) összesen 1 szavazattal, és minden szavazattal bíró állam/szervezet(BT-alsóház) vétójoggal rendelkezik. Az alsóházban pedig 2/3-os többség kell ahhoz, hogy a szavazatek érvényes legyen.
__________________
Óvakodj a türelmes ember haragjától. - John Dryden
"Én az eredeti ötletet támogatom: 5 nagyhatalom 1-1 szavazattal, és a töltelék(alsóház) összesen 1 szavazattal, és minden szavazattal bíró állam/szervezet(BT-alsóház) vétójoggal rendelkezik. Az alsóházban pedig 2/3-os többség kell ahhoz, hogy a szavazatek érvényes legyen."
Ebben az esetben nincs értelme az "alsóház"-nak, maga a nagygyűlés kepja meg a jogot, hogy a BT döntését semmissé tegye, 2/3-os szavazással, és kész, ilyen van is IRL, és nem teszi lehetettlenné a BT működését a sok ország közti egyeztetéssel, hiszen ha felmerül a kérdés a BT-vel szemben, akkor egy gyors szavazással lehet dönteni.
Alapesetben a Bt a nagygyűlés gyorsreagáűlás szrvezete volna, persze a tagok kötelező jellege és áldemokratikus hozzáállása ezt nagyhatalmi játszótérré teszi, de ez már csak ilyen.
Mi lenne akkor, hogyha lenne egy BT "1", ami az IRL. És lenne egy BT "2", "alsóház". De nem lenne közös a topikuk. Értelemszerűen egyeztetnének, de így talán könnyebb lenne normális döntést hozni és képviselni a kisebb államokat (nem befolyásolná a döntést az "50 atom és 50 hadsereg"; hülyeségnek hangzik, de így nem kéne foglalkozni azzal, hogy mit szól hozzá a nagytestvér és talán könnyebben ki is tudnák fejezni az álláspontjukat (ergo ha kicsit keményebb egy kis állam hangvétele, akkor holnap nem érné hátrány a nagyobbtól)) A BT 2-nek csak a BT 1-gyel szemben lenne veto joga, és csak közös megállapodással születhetne döntés.
Nirren wrote: Akkor előbb döntsük el, hogy "OFF-os" JK BT-t akarunk, vagy IN-es országokon alapuló BT-t.
Ezt nem tudom miért mondod: ha megfigyeled, akiket említettem mind olyan országgal vannak, akik nagyhatalmat képviselnek.
"Győzködik a soros kisállamot?"
Olyan nehéz elképzelni, hogy valamely válság tekintetében nem egyezik majd a vélemény? Azért mondtam, hogy tapasztalt játékosok kellenek, akik a válságra magára koncentrálnak. Nem azt mondom, hogy ők nem fogják figyelembe venni a saját érdeküket, de inkább hiszem, hogy a problémára koncentrálnak.
És ha azt mondod, hogy így is, úgy is érvényesül a nagyhatalmi érdek - mert szvsz is megoldja a nagyhatalom, hogy a kicsit maga mellé állítsa - akkor miért nem elfogadható a tervezet vagy ahogy te mondtad a "rózsaszín világkép"?:)
”Továbbá azért fontos a vétó (ebben nem láttam), mert nem jó ha egy nagyhatalmat figyelmen kívül hagynak és egy olyan döntés születik, ami semmilyen körülmények között nem elfogadható neki, mert akkor egyenes út vezet a hideg, vagy igencsak forró háborúhoz.”
Személyszerit semmilyen körülmények között nem értek egyet a vétóval mert tény, hogy nem vezet jóhoz ha nem vesznek figyelembe egy nagy hatalmat de ha ugyanezt négyel teszik az már gáz. Szerintem az a lényeg, hogy meggyőzzék egymást a nagyhatalmak ne keljen felvonultatni egymás határához a fél hadsereget.
A BT felépítésénél elképzelhetőnek tartom az 5 nagyhatalom állandó és egy tag közép hatalom vagy régi játékos akit 4 évente újra választ a közgyűlés a BT állandó tagok ajánlásából pl. hármat kell jelölni és egymás után nem töltheti be ugyan az-az ország kétszer a posztot. A szavazás kérdése megoldható titkos keretek között mint bármelyik másik szavazás ami a játékban történik. Így nem áll fen annak a veszélye, hogy a nagyok olyan könnyen megfélemlítik a kisebb államot.
Az elmúlt két napban figyeltem a beszélgetést a témáról és máris a BT-ben éreztem magam a nagyobbak próbálják maguknak megszerezni a hatalmat a kissebek pedig szerezni valamennyi esélyt a beleszólásba. Amennyiben a szabályokban sikerül megegyeznünk jó esélyeink lesznek a működésre is.
Oksa, a vétó nem annyira fontos, azonban kevesebb legyen a választott tag, mint az állandó tag. (sokkal :) ) Most már annyi ajánlat volt különböző felállásokra, hogy inkább nem ajánlok mégegyet. :) Dönteni kéne valamelyik mellett és csinálni.
Ha jól értelmezem nagyából mindenki amellett volt, hogy
- Legyen az 5 állandó tag, - Legyen 1-5 választott tag, tapasztalt JK-kból, akik nagy valószínüleg jelentősebb országot visznek. - ne legyen vétó, a nagyobbak győzzék meg a választottakat. - nincs azonnali újraválasztás
Ez így akár jó is lenne :), mondjuk én 2-3 választott országot képzelnék el. Ennyi talán nem is sok és nem is kevés.
Kéne egy JK szavazás a választott tagok számáról 1 és 5 között.
A szavazást én nem tartom szükségesnek, legyen 3 JK. Azonban ha valaki más véleményen van, mondja el ő is. És annak függvényében születik döntés a szavazásról.
Ha minden részlet tiszta, átdolgozom az alapokmányt a módosítások tükrében és köv. körben meg is szavazhatja a Közgyűlés. Vörösmarty írta: "S akkor(...)mondhatjuk(...)ez derék dolog, jó mulatság, férfi munka volt":)
Ha nem lenne a vétó, akkor egyből az egész BT átalakulna a nyugati országok kis játszóterévé. Ne mondja nekem senki, hogy fajsúlyosabb dolgokba a nyugatiak Kínát támogatnák, ha a vita másik érdekeltje egy nyugati ország lenne. Max Oroszország támogatná Kínát...
Ezen gondolkozzatok el. Ha mégis ragaszkodtok a vétó eltörléséhez, akkor vegyük be Indiát.
Épp arról beszéltünk, hogy tegyük félre az érdekszférák ilyeténképpen történő kialakítását(ti. vétó) Nézd a BT felépítésénél figyeld meg, hogy mit kell figyelembe vennie a Közgyűlésnek a nem állandó tagok megválasztásánál.
Idézem: A Szervezet további három tagját a Közgyűlés a Biztonsági Tanács nem állandó tagjává választja meg, különös tekintettel elsősorban az Egyesült Nemzetek tagjainak a nemzetközi béke és biztonság fenntartása és a Szervezet egyéb céljai tekintetében nyújtott hozzájárulására, valamint a méltányos földrajzi elosztásra is.
Ilyeténképpen azt kell hogy mondjam, biztosított az, hogy minden "oldal" megtalálja, megtalálhassa a maga szövetségesét a döntéseknél.
Változatlanul szerintem figyelembe kellene venni, hogy ez a játék nem a reális életre alapul teljes mértékben és ennek következtében nem jó teljesen lemodellezni a BT-t. A valóságban sok eszköz van amivel meggyőzik egymást a nagyhatalmak ebben a játékban nincs megfelelő rendszer ehhez. Amennyiben itt adunk vétó jogot akkor 1nagyhatalom fogja mindig vezetni a BT-t és mindenki más ehhez alkalmazkodhat. Annak a szava érvényesül aki éppen érdekelt a vitás ügyben. Jelen helyzetben vajmi kevés szerepe van ha egy ország ellen 10ország gazdasági szankciót vezet be ez a reális életben nem így működik. A játékban a BT-nek szerintem a konszenzust kell megteremtenie és már itt ebben a vitában is megmutatkozik, hogy a vétó jog csak ellehetetlenítené a működését.
Állandó tagként kemény lenne India. Másrészt India már JK, tehát akár meg is lehet kérdezni, hogy mi a véleménye. :) Én azt támogatnám, hogy nagyon esélyes választható tag legyen, az újra nem választhatóság el van törölve, tehát nincs akadálya, hogy újra legyen választva.
Nem elfogadható India, mint állandó tag. Ezen az alapon Pakisztánnak és sok egyéb puttoidnak is állandó tagnak kellene lennie. Vétó meg kell, de csak kifejezett indoklással (pl azért, mert adott esetben ha USA úgy gondolja, valakit nagyon le kellene rohanni, ezt megszavaztatja 3 a 2 ellenében).
Szerintem elég az 5 állandó tag, így is elég nehézkes lesz dönteni.
Na álljunk meg egy percre! Már egy jó ideje megállapodtunk, hogy 5 állandó és 3 válsztott tag lesz, van újraválasztás és nincs vétó. Mindannyian beláttuk, hogy ellehetetlenítené a működést, ha lenne vétó, mint IRL tette közel 50 éven át.
Azért mondom, hogy mindannyian beláttuk, mert mikor erről ment a vita sem Oroszország nem emelte fel szavát, sem Kína (persze Kína távol volt). Oroszország viszont követte az eseményeket, azaz hallgatólagosan beleegyezett a megszületett döntésekbe. Valamint ő végső soron ugyanannak a keleti blokknak a képviselője, mint Kína. Nem hiszem el, hogy két ilyen hatalom vétó nélkül nem tudna meggyőzni nem állandó tagokat.
Azt kell végre felfogni, hogy nem lehet tökéletesen modellezni a játékban az ENSZ-t, ezért nem is tudnánk életképessé tenni. Azonban ezek a kompromisszumok,amiket eddig elfogadtunk segítenek a reform fő céljában: stabilitást hozni a játékba. Stabilitást mind katonai, mind jogi szempontból.
Szerintem is hagyjuk a vétót, meg lehet győzni a választott országokat.
Bár kerestem de most nem találtam, emlékeimben van olyasmi, hogy minősített szavazással a nagygyűlés semmissé teheti a BT határozatát. Ez tényleg van, vagy halucináltam?
Ha van akkor könnyen megoldható az önkényes nagyhatalom problémája, aki meggyőz elég kisebb BT tagot az érdekében a kis magánháborújához.
Nincs ilyen. Azonban éppen az önkényes nagyhatalom miatt javasoltam, hogy olyanokat válasszunk első körben BT-tagnak, akik - érzésem szerint - inkább figyelnek a játékra és annak stabilitására amellett, hogy a válságot is próbálják megoldani.
Vétójog nélkül nincs értelme a dolognak részemröl. A állandó tagoknak kell, hogy legyen ezen joguk, hisz csak teljes egyetértés alapján szabad ezeknek a katonai hatalmaknak cselekedni.
//valamiért itt nem írta ki a program teljesen, amit írtam// Ha jól látom a dolgokat, akkor itt vétó meggyőződés ellen csatázik. Ha mindenki meg tudja győzni egymást egy-egy adott kérdésben, akkor senki sem fogja megvétózni a kidolgozott tervezetet.
-- Edited by Gellard at 20:45, 2006-04-24
__________________
Lang liewt Lëtzebuerg!
Vive le Luxembourg!
Es lebe Luxemburg!
Nos rendben... Jómagam adtam egy ENSZ-tervezetet a játéknak. Alakítsátok, én nem hiszem, hogy tagja leszek - mindez nem személyes - országom miatt döntöttem így.
Komprommiszumra hajolva talán elég az USA és Orosz vétójog, végül is egyenlöre csak mi tudjuk kipusztítani a földet. (persze ez nem azt jelenti, hogy akkor most mindenki gyártsom +10 atomot)
Az állandó BT tagoknál vagy mindenkinek lesz, vagy senkinek se legyen vétója, a köztes megoldás nem jó. Ha kilövök rád der kanzler 4 atomot te visszalősz legalább négyet, akkor már hagyhatjuk is abba a játékot ;)
Én azon a véleményen vagyok, hogy a vétó jó lenne. Akkor nem ragaszkodom a vétóhoz, ha India állandó tag lesz.
Ha nem lesz vétó, akkor viszont India legyen állandó tag. Így az állandó tagok között egyenlő számú nyugati és keleti hatalom lenne. Alap helyzetnek szerintem ez pont jó.
Ezért tényleg megérte reformot csinánli, hogy abszolút semmit se haladjon majd az intézmény, mert a kogkötelezettség hiánya helyett a vétő és anagyhatalmi viaskodás hazavágja.
Nos íme, azonban ki kell fejeznem aggályomat, hogy ez így nem lesz működőképes. De ti tudjátok, úgyis a ti 'játszóteretek' lesz...
AZ EGYESÜLT NEMZETEK SZERVEZETÉNEK ALAPOKMÁNYA
MI, AZ EGYESÜLT NEMZETEK NÉPEI, elhatározván azt,
hogy megmentjük a jövő nemzedékét a háború borzalmaitól, amelyek életünk folyamán kétszer zúdítottak kimondhatatlan szenvedést az emberiségre,
hogy újból hitet teszünk az alapvető emberi jogok, az emberi személyiség méltósága és értéke, a férfiak és nők, valamint a nagy és kis nemzetek egyenjogúsága mellett,
hogy megteremtjük azokat a feltételeket, amelyek mellett az igazságosság és a nemzetközi szerződésekből, valamint a nemzetközi jog egyéb forrásaiból eredő kötelezettségek iránti tisztelet fenntartható,
hogy ebből a célból türelmet gyakorolunk és egymással jó szomszédként békességben élünk együtt,
hogy egyesítjük erőinket a nemzetközi béke és biztonság fenntartására,
hogy alapelvekben való megegyezés, valamint eljárási módszerek létesítése útján biztosítjuk azt, hogy fegyveres erő alkalmazására, ha csak közérdek nem kívánja, sor többé ne kerüljön és,
hogy megállapodtunk abban, hogy e célok megvalósítására erőfeszítéseinket egyesítjük.
Ennek folytán kormányaink San Francisco városában összegyűlt, jó és kellő alakban talált meghatalmazással ellátott képviselőik útján elfogadták az Egyesült Nemzetek jelen alapokmányát és ezáltal nemzetközi intézményt létesítenek, amelynek Egyesült Nemzetek Szervezete lesz a neve.
CÉLOK ÉS ELVEK
1. cikkely - Célok -
1. Az Egyesült Nemzetek célja, hogy fenntartsa a nemzetközi békét és biztonságot és evégből hathatós együttes intézkedéseket tegyen a békét fenyegető bűncselekmények megelőzésére és megszüntetésére, a támadó cselekményeknek vagy a béke más módon történő megbontásának elnyomására, valamint békés eszközökkel, az igazságosság és a nemzetközi jog elveinek megfelelő módon rendezze vagy megoldja azokat a nemzetközi viszályokat és helyzeteket, amelyek a béke megbontására vezethetnek.
2. cikkely - Elvek -
2. Az Egyesült Nemzetek tagjai az alábbi elvek alapján járnak el minden esetben: • A Szervezet valamennyi tag szuverén egyenlőségén alapszik. • A Szervezet összes tagja abból a célból, hogy a tagságból eredő jogokat és előnyöket mindannyiuk számára biztosítsák, kötelesek a jelen alapokmányban vállalt kötelezettségeiket jóhiszeműen teljesíteni. • A Szervezet összes tagja köteles nemzetközi viszályait békés eszközökkel és oly módon rendezni, hogy a nemzetközi béke és biztonság, valamint az igazságosság ne kerüljön veszélybe. • A Szervezet összes tagjának nemzetközi érintkezései során más állam területi épsége, vagy politikai függetlensége ellen irányuló vagy az Egyesült Nemzetek céljaival össze nem férő, bármely más módon nyilvánuló erőszakkal való fenyegetéstől vagy erőszak alkalmazásától tartózkodnia kell. • A jelen alapokmány egyetlen rendelkezése sem jogosítja fel az Egyesült Nemzeteket arra, hogy olyan ügyekbe avatkozzanak, amelyek lényegileg valamely állam belső joghatóságának körébe tartoznak és nem kötelezi a tagokat arra sem, hogy az ilyen ügyeket a jelen alapokmánynak megfelelő rendezési eljárás alá bocsássák; ez az elv azonban a kényszerítő intézkedések alkalmazását semmiben sem érinti.
TAGSÁG
1. Az Egyesült Nemzetek eredeti tagjai azok az államok, amelyek az Egyesült Nemzeteknek a Nemzetközi Szervezet tárgyában, San Franciscóban tartott értekezletén való részvétel, vagy az Egyesült Nemzetek 1942. január 1-én kelt nyilatkozatának előzetes aláírása után a jelen alapokmányt aláírják és saját alkotmányos szabályaik szerint megerősítik.
2. Az Egyesült Nemzetek tagja lehet minden más békeszerető állam, amely a jelen alapokmányban foglalt kötelezettségeket vállalja és a Szervezet megítélése szerint e kötelezettségek teljesítésére képes és hajlandó. INTÉZMÉNYEK ÉS SZERVEZETEK
3. cikkely - Intézmények megnevezése -
A fenti célok hathatósabb végrehajtására az Egyesült Nemzetek Szervezete az alábbi intézményeket hozza létre: 1. Közgyűlés 2. Biztonsági Tanács 3. ENSZ-haderő 4. Nemzetközi Bíróság
4. cikkely - A Közgyűlés –
1. A Közgyűlés az Egyesült Nemzetek minden tagjából áll.
2. A Közgyűlés minden olyan kérdést, amely a nemzetközi béke és biztonság fenntartására vonatkozik, és amelyet az Egyesült Nemzetek valamelyik tagja vagy a Biztonsági Tanács vagy olyan állam terjeszt elé, amely az Egyesült Nemzeteknek nem tagja, megvitathat. Az ilyen kérdések tekintetében az 5. cikkely/7-ben foglalt eset kivételével ajánlásokat tehet az érdekelt állam(ok)nak ill. a Biztonsági Tanácsnak Minden olyan kérdést, amelyben cselekvésre van szükség, a Közgyűlésnek a vita előtt, vagy azután a Biztonsági Tanács elé kell terjesztenie.
3. A Közgyűlés felhívhatja a Biztonsági Tanács figyelmét olyan helyzetekre, amelyek a nemzetközi béke és biztonság veszélyeztetésére vezethetnek.
4. A Közgyűlésben minden nemzet 1 szavazattal bír.
5. A fennálló kérdésekben a Közgyűlés határozatait a jelenlevő és szavazó tagok szavazatának egyszerű többségével hozza. A Közgyűlés azonban kiemelten és két fordulóban kell, hogy döntsön a nemzetközi béke és biztonság fenntartására irányuló ajánlásokat, a Biztonsági Tanács nem álladó tagjainak megválasztását, új tagoknak az Egyesült Nemzetek szervezetébe való felvételét, a tagok jogainak és kiváltságainak felfüggesztését, a tagok kizárását.
5. cikkely - A Biztonsági Tanács -
1. A Biztonsági Tanács a Szervezet nyolc tagjából áll. A Kínai Népköztársaság, Franciaország, Oroszország, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága és az Amerikai Egyesült Államok a Biztonsági Tanács állandó tagjai. A Szervezet további három tagját a Közgyűlés a Biztonsági Tanács nem állandó tagjává választja meg, különös tekintettel elsősorban az Egyesült Nemzetek tagjainak a nemzetközi béke és biztonság fenntartására és a Szervezet egyéb céljai tekintetében nyújtott hozzájárulására, valamint a méltányos földrajzi elosztásra is.
2. A Biztonsági Tanács nem állandó tagjait két és fél évre választják.
3. A szervezetnek nem lehet tagja olyan nemzet, mely nem tagja az Egyesült Nemzeteknek.
4. A Szervezet gyors és hathatós cselekvésének biztosítása érdekében a tagok a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért a fő felelősséget a Biztonsági Tanácsra ruházzák és elismerik, hogy a Biztonsági Tanács e felelősségből folyó kötelességeinek teljesítésekor az ő nevükben jár el.
5. A Biztonsági Tanácsnak e kötelességei teljesítése során az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel összhangban kell eljárnia.
6. A Szervezet tagjai megegyeznek abban, hogy a Biztonsági Tanács határozatait a jelen alapokmánynak megfelelően elfogadják és végrehajtják.
7. A Biztonsági Tanácsban minden állam egyenlő és egyenlő módon 1 szavazattal bír. A Biztonsági Tanács állandó tagjai azonban, ha a Biztonsági Tanács határozata folytán a nemzetközi békét és biztonságot fenyegetve érzik megvétózhatják a határozatot.
8. Mialatt a Biztonsági Tanács valamely viszály vagy helyzet tekintetében a jelen alapokmány által ráruházott feladatokat végzi, a Közgyűlés e viszály vagy helyzet tekintetében nem tehet ajánlásokat, ha csak a Biztonsági Tanács nem keresi meg.
9. Minden olyan viszály esetében, amelynek elhúzódása a nemzetközi béke és biztonság fenntartásának veszélyeztetésére vezethet, a felek mindenekelőtt közvetlen tárgyalás, kivizsgálás, közvetítés, békéltetés, választott bírósági vagy bírósági eljárás, regionális szervek, vagy megállapodások igénybevétele vagy általuk választott egyéb békés eszközök útján tartoznak megoldást keresni.
10. Amidőn a Biztonsági Tanács e passzus értelmében ajánlásokat tesz, tekintetbe kell vennie azt is, hogy a feleknek jogi természetű vitáikat a Nemzetközi Bíróság alapszabályainak megfelelően általában e bíróság elé kell terjeszteniük.
11. Ha az 5. cikkely/1-ben meghatározott természetű viszályt az érdekelt felek az ott felsorolt eszközök igénybevételével rendezni nem tudnák, úgy azt a Biztonsági Tanács elé terjesztik.
12. A Biztonsági Tanács határozza meg, hogy milyen fegyveres erők felhasználásával nem járó rendszabályokat kíván foganatosítani abból a célból, hogy határozatainak érvényt szerezzen és felhívhatja az Egyesült Nemzetek tagjait arra, hogy ilyen rendszabályokat alkalmazzanak. Ilyeneknek tekintendők a gazdasági kapcsolatok, a vasúti, tengeri, légi, postai, távírói, rádió és egyéb forgalom teljes vagy részleges felfüggesztése, valamint a diplomáciai kapcsolatok megszakítása.
13. Ha a Biztonsági Tanács úgy találja, hogy az 5. cikkely/11-ben említett rendszabályok elégtelenek, vagy elégtelennek bizonyulnak, úgy légi, tengeri és szárazföldi fegyveres erők felhasználásával olyan műveleteket foganatosíthat, amelyeket a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához, vagy helyreállításához szükségesnek ítél. Ezek a műveletek az Egyesült Nemzetek tagjainak légi, tengeri és szárazföldi hadereje által foganatosított tüntető felvonulásból, zárlatból (blokád) vagy egyéb műveletekből is állhatnak.
14. Abból a célból, hogy a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához hozzájáruljon, az Egyesült Nemzetek valamennyi tagja kötelezi magát arra, hogy a Biztonsági Tanács felhívására és a kötendő külön megállapodás(ok)nak megfelelően, a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához szükséges fegyveres erőt rendelkezésére bocsátja és neki segítséget és könnyítéseket nyújt, ideértve a szabad átvonulás jogát is.
6. cikkely - Az ENSZ-haderő -
1. Az ENSZ haderő nagyságáról a Biztonsági Tanács határoz figyelembe véve a Közgyűlés előzetes ajánlását.
2. Az ENSZ-haderő nagyságának megállapításakor a Közgyűlésnek és Biztonsági Tanácsnak az 1. ill. 2. cikkelyben említettek tekintetében kell eljárni.
3. Az ENSZ-haderő esetleges felhasználásáról, hatásköréről a Biztonsági Tanács határoz.
7. cikkely - Nemzetközi Bíróság –
1. Az Egyesült Nemzetek tagjai ipso facto részesei a Nemzetközi Bíróságok alapszabályainak.
2. A Bíróságon öt állam bírái képviselik a testület pártatlanságát. Tagjainak megválasztásakor a Közgyűlés a nemzetközi béke és biztonság megőrzésére, az igazságosság érvényesítésére tett erőfeszítések és a földrajzi méltányosság alapján jelöl tagokat.
3. A testület tagjainak megbízatása négy évre szól.
4. Olyan állam, mely nem tagja az Egyesült Nemzeteknek, nem tölthet be pozíciót a Bíróságon.
5. Az öt bíra maga jelöli ki a testület elnökét két évre, és határozza meg az ügymenetet.
6. Olyan állam, amely tagja a Biztonsági Tanácsnak nem lehet tagja a Bíróságnak is egyidejűleg.
7. Olyan állam, amely nem tagja a Szervezetnek, a Biztonsági Tanács ajánlására, csatlakozhat a Nemzetközi Bíróság alapszabályaihoz elismerve azt, mint legfőbb bíráskodási szervet.
8. Az Egyesült Nemzetek mindegyik tagja kötelezi magát, hogy minden olyan jogvitában, amelyben félként szerepelt, alkalmazkodni fog a Nemzetközi Bíróság határozatához.
9. Ha valamely olyan fél ellen nyújtanak be keresetet, aki nem ismeri el a Bíróság joghatóságát, akkor az ítélet nem tekintendő kötelező érvényűnek ezen államra nézve, ezért a Bíróság nem köteles lefolytatni az eljárást.
10. Ha valamely jogvitában szereplő egyik fél a Bíróság által hozott ítéletből folyó kötelezettségének nem tesz eleget, a másik fél a Biztonsági Tanácshoz fordulhat, amely ha szükségesnek tartja, ajánlásokat tehet, vagy határozatokat hozhat az ítélet végrehajtása céljából foganatosítandó rendszabályok felől.
11. A Bíróság tagjai tisztségükből csak akkor mozdíthatók el hivatali idejük lejárta előtt, ha a többi tag egyhangú véleménye szerint a megkívánt feltételeknek többé nem felelnek meg.
12. Ha valamely olyan nemzet ügye kerül a bíróság elé, akinek bírája a Bíróság tisztségviselői közt foglal helyet, azon bíró illetékessége megszűnik az ügyben és a Bíróság elnöke jelöl új tagot a helyére. Ha az elnök az érintett személy, akkor helyét egy Avatár veszi át. Erről az elnök külön levélben köteles értesíteni az Avatárt.
13. Ha a bíróság valamely tagja előreláthatólag hosszabb időre akadályoztatva lesz az ügymenetben való részvételtől, az elnök jelöl helyére bírát. Az elnök hasonló helyzetében egy Avatár veszi át helyét. Erről az elnök külön levélben köteles értesíteni az Avatárt.
14. Az ügyeket írásbeli kereslettel kell a Bíróság elé terjeszteni. Minden esetben meg kell jelölni a vita tárgyát és a feleket.
15. Minden kérdést a jelenlevő bírák szavazatának többségével kell eldönteni.
16. Az ítéletet indokolni kell.
17. Abban az esetben, ha a bírák szavazatai egyenlően oszlanak meg, a legfelső bíró szavazata dönt.
18. Újrafelvétel iránti kérelmet csakis új, perdöntő bizonyíték esetében, de legkésőbb az előző tárgyalás lezárásától számított egy éven belül kell benyújtani. A bizonyíték erejéről a Bíróság dönt.
Jó lesz ez így. Látszik, hogy komoly indoklás kell a vétóhoz, nem lehet csak azért, mert olyanja van valakinek. Amennyiben nem lesz értelmes és elfogadható a vétó indoklása, illetve látszik, hogy csak és kizárólag önös érdekből megy, nem lesz elfogadva.
"Látszik, hogy komoly indoklás kell a vétóhoz, nem lehet csak azért, mert olyanja van valakinek. Amennyiben nem lesz értelmes és elfogadható a vétó indoklása, illetve látszik, hogy csak és kizárólag önös érdekből megy, nem lesz elfogadva."
Namost azon túl, hogy a vétó mint fogalom nem igényli az indoklást, mivel a szabály nem enged semmiféle módot a vétó el nem fogadására (hiszen akkor az már többé nem is vétó), nem egészen tiszta, hogyan "nem lesz elfogadva" a vétó.
Németország miért nem BT tag? Azért elég jelentős állam mind gazdaságilag mind katonailag, Franciaországnál mindenképp komolyabb. Vagy ebben az esetben a valós helyzethez ragaszkodtok?
De ahgoy felvilágosítottak ez már elvileg lehetetlen mert az említett 2 nem engedné meg a németnek hogy atomot építsen. Szóval ez a 22-es csapdája. Hogyan lehetne akkor tag?
Ugyan már. Ez nevetséges. Nem azért lép be valaki a BT-be hogy aztán az egész szervezetet szétzúzza a fél világgal egyetemben. Már nem azok a helyzetek uralkodnak. Az ENSZ csak röhögteti magát azzal hogy még mindíg gáncsolni akarja a németeket.
