AZ EGYESÜLT NEMZETEK SZERVEZETÉNEK ALAPOKMÁNYA




MI, AZ EGYESÜLT NEMZETEK NÉPEI, elhatározván azt,

hogy megmentjük a jövő nemzedékét a háború borzalmaitól, amelyek életünk folyamán kétszer zúdítottak kimondhatatlan szenvedést az emberiségre,

hogy újból hitet teszünk az alapvető emberi jogok, az emberi személyiség méltósága és értéke, a férfiak és nők, valamint a nagy és kis nemzetek egyenjogúsága mellett,

hogy megteremtjük azokat a feltételeket, amelyek mellett az igazságosság és a nemzetközi szerződésekből, valamint a nemzetközi jog egyéb forrásaiból eredő kötelezettségek iránti tisztelet fenntartható,

hogy ebből a célból türelmet gyakorolunk és egymással jó szomszédként békességben élünk együtt,

hogy egyesítjük erőinket a nemzetközi béke és biztonság fenntartására,

hogy alapelvekben való megegyezés, valamint eljárási módszerek létesítése útján biztosítjuk azt, hogy fegyveres erő alkalmazására, ha csak közérdek nem kívánja, sor többé ne kerüljön és,

hogy megállapodtunk abban, hogy e célok megvalósítására erőfeszítéseinket egyesítjük.

Ennek folytán kormányaink San Francisco városában összegyűlt, jó és kellő alakban talált meghatalmazással ellátott képviselőik útján elfogadták az Egyesült Nemzetek jelen alapokmányát és ezáltal nemzetközi intézményt létesítenek, amelynek Egyesült Nemzetek Szervezete lesz a neve.


CÉLOK ÉS ELVEK

1. cikkely
- Célok -


1. Az Egyesült Nemzetek célja, hogy fenntartsa a nemzetközi békét és biztonságot és evégből hathatós együttes intézkedéseket tegyen a békét fenyegető bűncselekmények megelőzésére és megszüntetésére, a támadó cselekményeknek vagy a béke más módon történő megbontásának elnyomására, valamint békés eszközökkel, az igazságosság és a nemzetközi jog elveinek megfelelő módon rendezze vagy megoldja azokat a nemzetközi viszályokat és helyzeteket, amelyek a béke megbontására vezethetnek.


2. cikkely
- Elvek -


2. Az Egyesült Nemzetek tagjai az alábbi elvek alapján járnak el minden esetben:
• A Szervezet valamennyi tag szuverén egyenlőségén alapszik.
• A Szervezet összes tagja abból a célból, hogy a tagságból eredő jogokat és előnyöket mindannyiuk számára biztosítsák, kötelesek a jelen alapokmányban vállalt kötelezettségeiket jóhiszeműen teljesíteni.
• A Szervezet összes tagja köteles nemzetközi viszályait békés eszközökkel és oly módon rendezni, hogy a nemzetközi béke és biztonság, valamint az igazságosság ne kerüljön veszélybe.
• A Szervezet összes tagjának nemzetközi érintkezései során más állam területi épsége, vagy politikai függetlensége ellen irányuló vagy az Egyesült Nemzetek céljaival össze nem férő, bármely más módon nyilvánuló erőszakkal való fenyegetéstől vagy erőszak alkalmazásától tartózkodnia kell.
• A jelen alapokmány egyetlen rendelkezése sem jogosítja fel az Egyesült Nemzeteket arra, hogy olyan ügyekbe avatkozzanak, amelyek lényegileg valamely állam belső joghatóságának körébe tartoznak és nem kötelezi a tagokat arra sem, hogy az ilyen ügyeket a jelen alapokmánynak megfelelő rendezési eljárás alá bocsássák; ez az elv azonban a kényszerítő intézkedések alkalmazását semmiben sem érinti.


TAGSÁG



1. Az Egyesült Nemzetek eredeti tagjai azok az államok, amelyek az Egyesült Nemzeteknek a Nemzetközi Szervezet tárgyában, San Franciscóban tartott értekezletén való részvétel, vagy az Egyesült Nemzetek 1942. január 1-én kelt nyilatkozatának előzetes aláírása után a jelen alapokmányt aláírják és saját alkotmányos szabályaik szerint megerősítik.

2. Az Egyesült Nemzetek tagja lehet minden más békeszerető állam, amely a jelen alapokmányban foglalt kötelezettségeket vállalja és a Szervezet megítélése szerint e kötelezettségek teljesítésére képes és hajlandó.
INTÉZMÉNYEK ÉS SZERVEZETEK


3. cikkely
- Intézmények megnevezése -


A fenti célok hathatósabb végrehajtására az Egyesült Nemzetek Szervezete az alábbi intézményeket hozza létre:
1. Közgyűlés
2. Biztonsági Tanács
3. ENSZ-haderő
4. Nemzetközi Bíróság


4. cikkely
- A Közgyűlés –


1. A Közgyűlés az Egyesült Nemzetek minden tagjából áll.

2. A Közgyűlés minden olyan kérdést, amely a nemzetközi béke és biztonság fenntartására vonatkozik, és amelyet az Egyesült Nemzetek valamelyik tagja vagy a Biztonsági Tanács vagy olyan állam terjeszt elé, amely az Egyesült Nemzeteknek nem tagja, megvitathat. Az ilyen kérdések tekintetében az 5. cikkely/7-ben foglalt eset kivételével ajánlásokat tehet az érdekelt állam(ok)nak ill. a Biztonsági Tanácsnak Minden olyan kérdést, amelyben cselekvésre van szükség, a Közgyűlésnek a vita előtt, vagy azután a Biztonsági Tanács elé kell terjesztenie.

3. A Közgyűlés felhívhatja a Biztonsági Tanács figyelmét olyan helyzetekre, amelyek a nemzetközi béke és biztonság veszélyeztetésére vezethetnek.

4. A Közgyűlésben minden nemzet 1 szavazattal bír.

5. A fennálló kérdésekben a Közgyűlés határozatait a jelenlevő és szavazó tagok szavazatának egyszerű többségével hozza. A Közgyűlés azonban kiemelten és két fordulóban kell, hogy döntsön a nemzetközi béke és biztonság fenntartására irányuló ajánlásokat, a Biztonsági Tanács nem álladó tagjainak megválasztását, új tagoknak az Egyesült Nemzetek szervezetébe való felvételét, a tagok jogainak és kiváltságainak felfüggesztését, a tagok kizárását.


5. cikkely
- A Biztonsági Tanács -


1. A Biztonsági Tanács a Szervezet nyolc tagjából áll. A Kínai Népköztársaság, Franciaország, Oroszország, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága és az Amerikai Egyesült Államok a Biztonsági Tanács állandó tagjai. A Szervezet további három tagját a Közgyűlés a Biztonsági Tanács nem állandó tagjává választja meg, különös tekintettel elsősorban az Egyesült Nemzetek tagjainak a nemzetközi béke és biztonság fenntartására és a Szervezet egyéb céljai tekintetében nyújtott hozzájárulására, valamint a méltányos földrajzi elosztásra is.

2. A Biztonsági Tanács nem állandó tagjait két és fél évre választják.

3. A szervezetnek nem lehet tagja olyan nemzet, mely nem tagja az Egyesült Nemzeteknek.

4. A Szervezet gyors és hathatós cselekvésének biztosítása érdekében a tagok a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért a fő felelősséget a Biztonsági Tanácsra ruházzák és elismerik, hogy a Biztonsági Tanács e felelősségből folyó kötelességeinek teljesítésekor az ő nevükben jár el.

5. A Biztonsági Tanácsnak e kötelességei teljesítése során az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel összhangban kell eljárnia.

6. A Szervezet tagjai megegyeznek abban, hogy a Biztonsági Tanács határozatait a jelen alapokmánynak megfelelően elfogadják és végrehajtják.

7. A Biztonsági Tanácsban minden állam egyenlő és egyenlő módon 1 szavazattal bír. A Biztonsági Tanács állandó tagjai azonban, ha a Biztonsági Tanács határozata folytán a nemzetközi békét és biztonságot fenyegetve érzik megvétózhatják a határozatot.

8. Mialatt a Biztonsági Tanács valamely viszály vagy helyzet tekintetében a jelen alapokmány által ráruházott feladatokat végzi, a Közgyűlés e viszály vagy helyzet tekintetében nem tehet ajánlásokat, ha csak a Biztonsági Tanács nem keresi meg.

9. Minden olyan viszály esetében, amelynek elhúzódása a nemzetközi béke és biztonság fenntartásának veszélyeztetésére vezethet, a felek mindenekelőtt közvetlen tárgyalás, kivizsgálás, közvetítés, békéltetés, választott bírósági vagy bírósági eljárás, regionális szervek, vagy megállapodások igénybevétele vagy általuk választott egyéb békés eszközök útján tartoznak megoldást keresni.

10. Amidőn a Biztonsági Tanács e passzus értelmében ajánlásokat tesz, tekintetbe kell vennie azt is, hogy a feleknek jogi természetű vitáikat a Nemzetközi Bíróság alapszabályainak megfelelően általában e bíróság elé kell terjeszteniük.

11. Ha az 5. cikkely/1-ben meghatározott természetű viszályt az érdekelt felek az ott felsorolt eszközök igénybevételével rendezni nem tudnák, úgy azt a Biztonsági Tanács elé terjesztik.

12. A Biztonsági Tanács határozza meg, hogy milyen fegyveres erők felhasználásával nem járó rendszabályokat kíván foganatosítani abból a célból, hogy határozatainak érvényt szerezzen és felhívhatja az Egyesült Nemzetek tagjait arra, hogy ilyen rendszabályokat alkalmazzanak. Ilyeneknek tekintendők a gazdasági kapcsolatok, a vasúti, tengeri, légi, postai, távírói, rádió és egyéb forgalom teljes vagy részleges felfüggesztése, valamint a diplomáciai kapcsolatok megszakítása.

13. Ha a Biztonsági Tanács úgy találja, hogy az 5. cikkely/11-ben említett rendszabályok elégtelenek, vagy elégtelennek bizonyulnak, úgy légi, tengeri és szárazföldi fegyveres erők felhasználásával olyan műveleteket foganatosíthat, amelyeket a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához, vagy helyreállításához szükségesnek ítél. Ezek a műveletek az Egyesült Nemzetek tagjainak légi, tengeri és szárazföldi hadereje által foganatosított tüntető felvonulásból, zárlatból (blokád) vagy egyéb műveletekből is állhatnak.

14. Abból a célból, hogy a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához hozzájáruljon, az Egyesült Nemzetek valamennyi tagja kötelezi magát arra, hogy a Biztonsági Tanács felhívására és a kötendő külön megállapodás(ok)nak megfelelően, a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához szükséges fegyveres erőt rendelkezésére bocsátja és neki segítséget és könnyítéseket nyújt, ideértve a szabad átvonulás jogát is.


6. cikkely
- Az ENSZ-haderő -


1. Az ENSZ haderő nagyságáról a Biztonsági Tanács határoz figyelembe véve a Közgyűlés előzetes ajánlását.

2. Az ENSZ-haderő nagyságának megállapításakor a Közgyűlésnek és Biztonsági Tanácsnak az 1. ill. 2. cikkelyben említettek tekintetében kell eljárni.

3. Az ENSZ-haderő esetleges felhasználásáról, hatásköréről a Biztonsági Tanács határoz.


7. cikkely
- Nemzetközi Bíróság –


1. Az Egyesült Nemzetek tagjai ipso facto részesei a Nemzetközi Bíróságok alapszabályainak.

2. A Bíróságon öt állam bírái képviselik a testület pártatlanságát. Tagjainak megválasztásakor a Közgyűlés a nemzetközi béke és biztonság megőrzésére, az igazságosság érvényesítésére tett erőfeszítések és a földrajzi méltányosság alapján jelöl tagokat.

3. A testület tagjainak megbízatása négy évre szól.

4. Olyan állam, mely nem tagja az Egyesült Nemzeteknek, nem tölthet be pozíciót a Bíróságon.

5. Az öt bíra maga jelöli ki a testület elnökét két évre, és határozza meg az ügymenetet.

6. Olyan állam, amely tagja a Biztonsági Tanácsnak nem lehet tagja a Bíróságnak is egyidejűleg.

7. Olyan állam, amely nem tagja a Szervezetnek, a Biztonsági Tanács ajánlására, csatlakozhat a Nemzetközi Bíróság alapszabályaihoz elismerve azt, mint legfőbb bíráskodási szervet.

8. Az Egyesült Nemzetek mindegyik tagja kötelezi magát, hogy minden olyan jogvitában, amelyben félként szerepelt, alkalmazkodni fog a Nemzetközi Bíróság határozatához.

9. Ha valamely olyan fél ellen nyújtanak be keresetet, aki nem ismeri el a Bíróság joghatóságát, akkor az ítélet nem tekintendő kötelező érvényűnek ezen államra nézve, ezért a Bíróság nem köteles lefolytatni az eljárást.

10. Ha valamely jogvitában szereplő egyik fél a Bíróság által hozott ítéletből folyó kötelezettségének nem tesz eleget, a másik fél a Biztonsági Tanácshoz fordulhat, amely ha szükségesnek tartja, ajánlásokat tehet, vagy határozatokat hozhat az ítélet végrehajtása céljából foganatosítandó rendszabályok felől.

11. A Bíróság tagjai tisztségükből csak akkor mozdíthatók el hivatali idejük lejárta előtt, ha a többi tag egyhangú véleménye szerint a megkívánt feltételeknek többé nem felelnek meg.

12. Ha valamely olyan nemzet ügye kerül a bíróság elé, akinek bírája a Bíróság tisztségviselői közt foglal helyet, azon bíró illetékessége megszűnik az ügyben és a Bíróság elnöke jelöl új tagot a helyére. Ha az elnök az érintett személy, akkor helyét egy Avatár veszi át. Erről az elnök külön levélben köteles értesíteni az Avatárt.

13. Ha a bíróság valamely tagja előreláthatólag hosszabb időre akadályoztatva lesz az ügymenetben való részvételtől, az elnök jelöl helyére bírát. Az elnök hasonló helyzetében egy Avatár veszi át helyét. Erről az elnök külön levélben köteles értesíteni az Avatárt.

14. Az ügyeket írásbeli kereslettel kell a Bíróság elé terjeszteni. Minden esetben meg kell jelölni a vita tárgyát és a feleket.

15. Minden kérdést a jelenlevő bírák szavazatának többségével kell eldönteni.

16. Az ítéletet indokolni kell.

17. Abban az esetben, ha a bírák szavazatai egyenlően oszlanak meg, a legfelső bíró szavazata dönt.

18. Újrafelvétel iránti kérelmet csakis új, perdöntő bizonyíték esetében, de legkésőbb az előző tárgyalás lezárásától számított egy éven belül kell benyújtani. A bizonyíték erejéről a Bíróság dönt.